Görögország földrajza
Görögország Európa délkeleti részén fekszik, négy országgal határos: Albániával, Macedóniával, Bulgáriával és Törökországgal. Területe egyrészt szárazföldi kiterjedésű, másrészt több sziget is tartozik hozzá, hiszen több tenger is határolja: az Égei- a Jón- a Földközi- és a Trák-tenger. Görögország domborzata nagyjából egységes terület, hiszen csaknem négyötöde hegyvidék, melynek nagy része magashegység, ami azt jelenti, hogy 1500 méternél magasabb a fekvése. Görögország északi részén erdőség is található, a legtöbb helyen azonban mára már csak csupasz mészkősziklák vannak. Görögország éghajlata egyértelműen mediterrán, azaz forró, száraz nyár, és hűvös tél jellemzi.
Keffalónia tengerpart
Szárazföldi részei: a Balkán - félsziget és a Peloponésszoszi - félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi - csatorna tette önálló szigetté.
Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
Tengerei:
Jón - Tenger: a Földközi - tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a Jón - szigetek, mint Korfu, Lefkasz Kefalónia, Zakinthosz. Égei - tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek: Szporádok, Alonniszosz, Szkiathosz, Szkopalesz, és Szkírosz.
Santorini
